2014.szeptember 4. #kedd
Mivel éjjel nem sokat tudtam aludni a nagyi májas szendvicse miatt így úgy döntöttem,hogy kicsit kutakodom a neten az új lány után. Szóval éjjel kettő volt,de az volt a gáz hogy semmit se tudtam a lányról,pedig annyira gyönyörű szemei voltak. Talán beirjam azt a facebook keresőbe,hogy gyönyörű szemek? Na,jó ezt kretének csinálnák. Tudomásul kellett vennem,hogy sosem találom meg a neve nélkül.
Aztán elaludtam.
Tütürütütütü...-indult el nagyon hangosan David Guetta Work Hard című száma fél nyolckor ébresztőként.
Úgy felriadtam,hogy hamar átis állítottam az ébresztőt,hogy ne keltsen. Ez nagy hiba volt...visszaaludtam és délben már a templom harangja keltett. Ez igazábol jó kis lógunk egy napot a suliból nap lehetett volna,de akkor bevillant,hogy anyu azt mondta,hogy idén ő semmit se igazol. Így pánikolva rohantam ki fogatmosni alsógatyában. A leggyorsabb tempómban készültem el,hogy beérjek az utolsó órámra,igy nem deszkáztam hanem buszoztam. Most az egyszer cikinek éreztem,hogy elkéstem,mert a lány véleménye érdekelt. Mikor beléptem az ajtón mindenki nagyon furcsán nézett és aztán lehajtott fejjel leültem a szamárpadomba. Sokat gondolkoztam a francia órámon és rávettem magam és hátranéztem az új lányra aki mára úgy beilleszkedett,hogy az összes lány körülrajongta,mindenben segítettek neki és bevallom gyönyörű volt. Ennek az idilli látványnak a mocskos fantáziájú haverom vetett véget.
-Hú haver mi jön be annyira azon a kiscsajon?-kérdezte Peti.
-Mi? Kin? -játszottam a tudatlant.
-Sárán? Mit nézel Sárán?-kérdezte.
-ó tehát Sára..gyönyörű név-gondolkoztam.
Mielőtt kiléptem a suliból megszemléltem utóljára Sárát aki valami olyasmit mondott a fekete rúzsos szájával a barátnőinek,hogy "Akkor holnap reggel 8-kor".
Ez a mondat megdobogtatta a szivem és gondoltam holnap érdemes lesz beérnem a suliba nyolcra,mert itt lesz Sára.